Íme, az első „igazi” bejegyzés, ennek már konkrét témája is van. Ez egy személyesebb bejegyzés lesz.  Egyrészt le fogom írni nektek a következő sorokban, hogy mit köszönhetek a cserkészetnek. Másrészt pedig a címben leírt kérdésre is válasz adok.

 Az összes dolgot nagyon sokáig tartani leírni és kifejteni. Amit összességében kaptam, az rengeteg tapasztalat, élmény és tudás. Meg tanultam csomókat kötni, sátrat állítani, tűzet rakni és még sok hasonló dolgot. De ami nem ennyire kézzel fogható, az a könnyű alkalmazkodás és kapcsolattartás, valamint a rengeteg barát (most már ország és világszerte). Az első években csak a csapat tagjait ismertem meg, de aztán elkezdtem az őrsvezető képzést és hirtelen belecsöppentem a hatodik kerület életébe és ismeretségeim száma rohamosan nőtt. De ezt nem úgy kell elképzelni, mint amit a legtöbb fiatal ismeretségnek hív, hogy megismered, aztán bejelölöd valamilyen közösségi oldalon és többet nem beszéltek. Ezek valódi kapcsolatok, itt tartjuk a kapcsolatot, többször találkozunk, és jól szórakozunk.

 A másik ilyen alkalom a Jamborre volt, itt az ország minden területéről ismertem meg cserkészeket, kint Svédországban pedig a világ különböző tájairól érkezettekkel találkoztam. Feledhetetlen érzés és két vad idegen rámosolyog egymásra és elkezdenek beszélgetni. Akár órákat is el tudtál valakivel beszélni és végül úgy búcsúztatok el mintha évek óta ismernétek egymást.

 De a kint lét során egy másik fontos dolgot is megtanultam és megtapasztaltam. Egyrészt légy büszke arra amilyen vagy és arra is, hogy magyar vagy. Mikor a felkészítő hétvégén ezt mondták nekünk, elhittük, de nem vettük igazából komolyan, mert nem tudtuk elképzelni, de ott kint mikor megéltük, akkor tudatosult bennünk hova is tartozunk és kik is vagyunk mi. Cserkészek, méghozzá büszke magyar cserkészek.

 De gondolom, már mindenkit jobban izgat a feltett kérdésre a válasz, mint az élménybeszámolóm. De azt hiszem, egy kis csalódást fogok okozni, mert adok egy választ, de az nem lesz olyan konkrét. Mert mi cserkészek is ugyan olyan emberek vagyunk, mint mások, csak mi kicsit másképp látjuk és éljük meg az életünket. Összességében mi vagyunk azok, akik visszanyúlnak és felelevenítik a múltat, akik képesek 10 napig elleni az erdőben modern technika nélkül, akikre lehet számítani. Valamint egy olyan része is van, hogy ki hogyan éli meg a cserkész létet, tehát próbáljon meg mindenki maga válaszolni a kérdésre.

Aki pedig le szeretné írni és megosztani a többiekkel, hogy neki mit jelent a cserkészet, illetve mit köszönhet neki, az nyugodtan írja le kommentben.

Végül pedig ismét egy idézetet írnék. Bár ez nem egy szokványos idézet, ez volt a Jamboree mottója volt.

„Simply scouting” (Ez röviden ennyit tesz egyszerűen cserkészet)  

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.