A szervezők szervezésében:D került sor a 2009-es év első portyájára a 217.KMI cserkészcsapatnál. Az úti cél ezúttal az ismeretlen, sok-sok kalandot, és játékot rejtő, festői szépségű Püspökszentlászló volt. A cserkészek péntek délután 16.00-kor már teljes menetfelszerelésben várakoztak a pécsi autóbusz állomás ódon megállójánál, hogy elfoglalhassák helyüket a Hosszúhetényre tartó buszon, ahova biztonságban meg is érkeztek. Innen egy órás út várt rájuk, melyet a zord idő ellenére nagyon derekasan teljesítettek. Miután megérkeztek, és elfoglalták szállásaikat, elindult az élet a Bazsarózsa kulcsosház falai között, és a társas játékok csak úgy fogytak a kezeik alatt. A legnagyobb sikert alighanem a ’90-es évek egyik slágerjátéka, a SZERENCSEKERÉK jelentette. Ám az igazi erőpróba az ACTIVITY volt, amiben csak a legjobbak győzhettek. Az este folyamán volt még egy erőt próbáló vacsora, de az igazi erőpróba másnapra maradt, amikor is a kiscserkészek voltak hivatalosak egy kirándulásra, egy kis-portyára a nagyban.

  El is érkezett hát a nagy nap, a kiscserkészek ideje. Két ifjú titán, CS.B, és V.Á. vállalta, hogy visszamennek a kicsikért Pécsre, ezt azzal is nyomatékosították, hogy reggel 06.00-kor elindultak a buszmegállóba. A kiscserkészek felvétele után visszaérkeztek a kulcsos házhoz, és onnan már indultak is tovább a Cigány hegyre, ahol az ebéd elfogyasztása, és a 47-es cserkészcsapat asszisztálása mellett hógolyóztak, és számháborúztak. A visszaút is jókedvűen telt, a megfáradt kicsiknek még arra is volt energiájuk, hogy fát gyűjtsenek, amivel a kulcsos ház kiapadt készleteit sikerült újra feltölteni. Este aztán fájdalmas búcsú után távoztak a kicsik, és a nagyok ott folytatták, ahol az előző este abbahagyták: öldöklő küzdelem a SZERENCSEKERÉKBEN, és késhegyre menő agypárbaj az ACTIVITY-ben. Ezután mindenki beszélgetett, vacsorázott (paprikás krumplit, amiért nagyon nagy köszönet a GH személyzetének), aztán elindultak a lefekvés irányába.

 A 3. napon nem maradt más hátra, mint a pakolás, takarítás, és az indulással egybekötött búcsú a kulcsos háztól. Ám a szívekben ennél sokkal több maradt meg erről a portyáról, újra eggyé kovácsolódtunk! Köszönjük mindenkinek a szervezést, és részvételt, és ahogy mondani szokás: tavasszal újra együtt, egy másik portyán találkozunk!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.